Bartal Klári: Karácsonyi fohász 


Hát megszülettél. Oly régóta várlak, 
Hitem is lassan fakóvá kopott. 
Valami konok hinni-akarással 
Őriztem mégis tisztán templomod. 

Most itt térdelek jászolod tövénél, 
Csodára lobban száraz két szemem 
S ha sírni tudnék végre önfeledten, 
Úgy megköszönném, Gyermek-Istenem.

Meggyötört lelkem felemelem hozzád. 
Mi izzik benne csak Te láthatod. 
A lázadásba belefáradt lányod 
Tudom, Uram, hogy meg is válthatod. 

Székesfehérvár, 1990