Torontál, Arad, ős Bereg,
Gömör fölött a köd remeg.
Felsír a csiki szél szava,
Lehajtja fejét Baranya,
Kúnsági homok kavarog.
Ámítnak hideg csillagok.
Ki tudja: meddig - de vagyunk.
Oh, segíts, Boldogasszonyunk!
Bartal Klári
Született 1940.jan.24-én, Szegeden, szülei iskolavárosában. Latin-francia
szakos tanár édesapja felvidéki. Bánáti édesanyja a Temesvárról áttelepült
bajor apácáknál szerzi tanítói oklevelét. 1958-ban érettségizik Székesfehérváron,
jeles eredménnyel. Idealista világnézete, politikai állásfoglalása miatt
egyetemi felvételét megakadályozzák. Abszolut humán beállítottságával
- kis kitérővel - az önmaga által is száraznak tartott számviteli szakmában
helyezkedik el. Korán megözvegyül.
Mindkét lánya eredetileg pedagógiai képesítést szerez, majd egyikük
a színészi, másikuk a tisztviselői pályát választja. Verseit a 90-es
évek elején a budapesti "Bulletin" közli, 2000-től rendszeresen
publikál a norrköpingi "Hunsor"-ban, a "Magyar Tükör"-ben
és esetenként a "Magyar Krónika" kulturális rovatában. Válogatott
versei 2001-ben jelennek meg a Püski könyvkiadónál "Tűznek születtem"
címen. Jelenleg is Székesfehérváron él, de sokat tartózkodik Svédországban.
A "Bartal" név apai nagyanyja családneve.
